Érdekességek

Az alábbi táblázatokkal szeretném bemutatni mennyire szükséges halastavakban illetve horgásztavakban (főleg olyan tavakban amit nehéz vagy nem lehet leengedni a vizet) a Ph mérése és esetleges beavatkozás a Ph semlegesre hozására. Annak függvényében, hogy a tó milyen talajra épült lehet a talaj savanyú vagy lúgos. A haltermelés kezdete még az északi tőzegláp talajokon épült tavakra vezethető vissza. Ezek a talajok nagyon savanyúak Ph5-5.5 volt. Ebből adódóan szükséges volt a tavakat "meszezni" a Ph semlegesre hozása végett. Alacsony Ph-ju vízben a vasszulfid kicsapódása ezáltal a egy esetleges légnyomásesésnél a kén-hidrogénné való átalakulás veszélye nagyon magas. Magas délutáni Ph ugyanolyan veszélyes lehet mint az alacsony Ph csak akkor a metán képződés nagyon magas.

Kénhidrogén a kötött, savanyú talajokon az egyes tavakban több száz mg/liter töménységben jelenlevő szulfátionok bomlásából keletkezik. A vízben, de elsősorban az iszapban halmozódik fel. Az iszapból a hirtelen lehűlés és légnyomásesés hatására szabadul fel. A mérgezés általában nyáron fordul elő, de egyes eseteket télen a jéggel fedett halastavakban is leírtak. A kénhidrogén a halakat 0,5-4 mg/liter töménységben már károsítja. Ha az oxigéntartalom kisebb, a mérgező hatás nagyobb. A H2S hatásmechanizmusa azon alapszik, hogy a nehézfémeket tartalmazó enzimeket inaktíválja, az oxigénfelvételt és az anyagcserét gátolja. A kénhidrogénre a keszegfélék érzékenyebbek. Elhullásukat a ragadozó halak és a ponty pusztulása hamarosan követi.

Ammónia (NH3) Az ammónium-ion semleges pH-jú vízben még 5-10 mg/liter töménységben sem károsítja a halakat. Lúgos közegben, s különösen 20 oC fölött azonban az ammóniumion szabad ammóniává alakul át. Ammóniamérgezésre elsősorban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon a meszes-szódás talajon létesített halastavakban lehet számítani, mert ezekben nyaranta a víz pH-ja 8,5-10 között ingadozik. Az ammónia fehérjetartalmú szerves anyagok és a karbamid bomlásakor keletkezik, de olykor-olykor előfordulhat, hogy sertéstelepek szennyvizével vagy a mezőgazdasági területekről származó csapadékvízzel jut be a tóba. A szabad ammónia 0,2 mg/liter töménységben még nem káros, 0,2-0,5 mg/liter mennyiségben rövidebb-hosszabb idő alatt már mérgezést okoz, 0,5 mg/liter fölött gyorsan kialakuló tömeges elhullást idéz elő. Az ammónia ideg méreg. A halak nyugtalanok, görcsök közepette úszkálnak a víz felszínén, elhullásukkor a száj és a kopoltyúfedő nyitott, a kopoltyúkból rendszerint vér szivárog.

A disszociálatlan kénhidrogén (H2S) a vizes oldatban mért összes szulfid százalékában
Ph	Vízhőmérséklet
	16	18	20	22	24	26	28	30	32
5	99,3	99,2	99,2	99,1	99,1	99	98,9	98,9	98,9
5,5	97,7	97,6	97,4	97,3	97,1	96,9	96,7	96,5	96,3
6	93,2	92,8	92,3	92	91,4	90,8	90,3	89,7	89,1
6,5	81,2	80,2	79,2	78,1	77	75,8	74,6	73,4	72,1
7	57,7	56,2	54,6	53	51,4	49,7	48,2	46,6	45
7,5	30,1	28,9	27,5	26,3	25	23,8	22,7	21,6	20,6
8	12	11,4	10,7	10,1	9,6	9	8,5	8	7,6
8,5	4,1	3,9	3,7	3,4	3,2	3	2,9	2,7	2,5
9	1,3	1,3	1,2	1,1	1	1	0,9	0,9	0,8

 

A disszociálatlan ammónia (NH3) a vizes oldatban mért összes ammónia százalékában
Ph	Vízhőmérséklet
	16	18	20	22	24	26	28	30	32
7	0,3	0,34	0,4	0,46	0,52	0,6	0,7	0,81	0,95
7,4	0,74	0,86	0,99	1,14	1,3	1,5	1,73	2	2,36
7,8	1,84	2,12	2,45	2,8	3,21	3,68	4,24	4,88	5,72
8,2	4,49	5,16	5,94	6,76	7,68	8,75	10	11,41	13,22
8,6	10,56	12,03	13,68	15,4	17,28	19,42	21,83	24,45	27,68
9	22,87	25,57	28,47	31,37	34,42	37,71	41,23	44,84	49,02
9,4	42,68	46,32	50	53,45	56,86	60,33	63,79	67,12	70,72
9,8	65,17	68,43	71,53	74,25	76,81	79,25	81,57	83,68	85,85
10,2	82,45	84,48	86,32	87,87	89,27	90,56	91,75	92,8	93,84

Az alábbi táblázatokból tehát világosan kiderül mennyire fontos a Ph mérése és esetleges beavatkozással a semlegesre hozása.